2015. június 14., vasárnap

SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK : Tordai-hasadék

Tordai-hasadék

Székelyeudvarhely egy újabb nevesebb látnivalója a Tordai-hasadék. A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli.-Jókai Mór: Egy az Isten.

Székelyföld látnivalók

III. Endre király 1291-ben tordai kereskedők részére kiállított kiadott kiváltságlevele említi először Thorda hasadékja néven, későbbTorda Hasadéka és Torda-hasadék neveket használták 1767-től, majd 1804-től a Tordai hasadék név terjedt el és használatos ma is annak ellenére, hogy történetileg és logikai szempontból helyesebb a Tordahasadék alak.

A kb. 2 km hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közül a legnagyobb a Porlik-barlang (75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas).
Székelyföld látnivalók

2015. június 11., csütörtök

SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK : Medve-tó

Medve-tó (Szováta)

Székelyföld látnivalók


Székelyföld híres látnivalói közés sorolnám a Romániában, Erdélyben, Marosmegyében, Szovátán található Medve tavat, mely sókarszton létrejött heliotermikus tó, 1875-ben keletkezett, a világ legnagyobb heliotermikus tava, ezért is büszkélkedhet Székelyföld egy ilyen híres látnivalóval. Nevét az alakjáról kapta, ugyanis egy kiterített medvebőrre hasonlít. A helioterm jelenség következtében víze képes 35 °C-ra is felmelegedni, 2 m mélységig, viszont a tó kialakulásánál 80 °C-ot is mértek  Hőmérséklete a beömlő édesvíz és a fürdőzők miatt csökkent. A tó vizét a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásosbetegségek kezelésére is.
Székelyföld látnivalók

Székelyföld látnivalók

Nevének pontosabb eredete



A tóban rejlő lehetőségekre először Sófalvi Illyés Lajos földbirtokos figyelt fel, aki 1900-ban hivatalosan megalapította Felső-Szovátát. Ennek okán a Medve-tavat először Illyés-tónak nevezték. Az 1902-es fürdőkalauz már “Illyés-féle Medve-tavat” említ, csak később, 1910 után hívták Medve-tónak, egy kiterített medvebőrre hasonlító alakja miatt.

SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK : Tamási Áron-Emlékház

Tamási Áron-Emlékház

Székelyföld neves látnivalói közül kiemelném a Tamási Áron-Emlékházat, mely 1972. szeptember 24-én avattak fel. Közel 150 éves, faboronás, háromosztatú, zsindelyes ház.Tamási Gáspár, az író unokaöccse volt a ház gondnoka 1970-től 1981-ig, majd 1982-től Tamási Ezsébet az író húga és férje, Sipos Ferenc.

A csűrt Tamási Gáspár építtette. Az első szobában, a "nagy házban" Tamási emlékkiállítás látható a Tamási család szobabelső berendezéseivel, Tamási Áron használati tárgyaival, majd Tamási alkotásaiból, irományaiból, leveleiből és fényképeiből válogatott gyűjtemény tekinthető meg. Az asztalon a családi fényképalbum és emlékkönyv látható.

Tamási Áron a külső "kicsi" házban (szobában) született 1897. szeptember 19-én. 
Tamási Áron:
Tamási Áron Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.


Díjai:
·         Baumgarten-díj (1929, 1930, 1933, 1943)
·         Corvin-koszorú (1940)
·         Kossuth-díj (1954)
·         Magyar Örökség díj (1997)
Néhány műve:       
·         Ábel a rengetegben – Kolozsvár, 1932 – regény
·         Ábel az országban – Kolozsvár, 1934 – regény
·         Ábel Amerikában – Kolozsvár, 1934 – regény
·         Vitéz lélek – Budapest, 1941 – színmű
·         A legényfa kivirágzik – Budapest, 1944 – elbeszélés
·         Hullámzó vőlegény – Budapest, 1947 – színmű
·         Hétszínű virág – Budapest, 1963 – elbeszélés
·         Szívbéli barátok – regény
·         Harmat és vér - novella
https://www.youtube.com/watch?v=OM2az1Lv-qw
Olvassa el következő bejegyzésünket is: http://szekelyfoldlatnivalok.blogspot.ro/2015/06/cs-iksomlyo-csiksomylo1965-ota-resze.html

SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK : Csíksomlyó

Csíksomlyó
Csíksomyló 1965 óta része Csíkszereda településnek, Romániában , Harghita megyében helyezkedik el, mely a Székelyföld egyik neves látnivalója főként magyar anyanyelvű embereknek. A katolikus vallású székelyeknek híres Mária-kegyhelye, szellemi életének több évszázados  központja, bucsúhelye.
Székelyföld ezen neves látnvalójánál zajlik minden Pünküsdkor a csíksomlyói bucsú.

Fekvése
A falu Csíkszereda központjától 3 km-re északkeletre, a Somlyó-patak völgyében települt.

Története
Csíksomylót, Székelyföld híres látnivalóját, 1335-ben említik először Sumlov néven. 1352-ben már volt temploma. 
Az egykori 
Csíksomlyói gótikus templomot 1442 és 1448 között ferencesek építették a korábbi templom helyén Hunyadi János marosszentimrei győzelmének emlékére, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére.  1530-ban és 1649-ben kápolnát építenek hozzá. 1553-ban, 1601-ben, 1661-ben,1694-ben és 1705-ben ellenséges hadak dúlták fel. A súlyosan megrongált templomot 1802-ben le kellett bontani. A mai kegytemplomot 1802 és 1824 között építették barokk stílusban, belső berendezésének kialakítása 72 évig tartott. Madonna-szobra a16. századi fafaragóművészet remeke, 1515 és 1520 között készülhetett, a korabeli Madonna-szobrok közül ez a legnagyobb. A templom melletti kolostorban 1630-ban már volt középfokú oktatás. A mai kolostorépület 1773 és 1779 között épült, könyvtára számos ősnyomtatványt őriz. 1876-ig Csík-, Gyergyó- és Kászonszék közigazgatási székhelye volt. Csíksomlyóhoz 1850-benVárdotfalvát, 1941-ben Csobotfalvát csatolták. 1959 óta Csíkszereda északkeleti külvárosa.

Művelődési élete
,,Csíksomlyó az átlag kolostorok felett áll. Kegyeletre gerjeszt, vonzó hatást gyakorol, benső indításra kelt puszta létében is. Százezrekre gyakorol élő benyomást ösztönösen érzett erejével is. Mérhetetlen egyedi és kizárólagos közös értékeket hordoz Csíksomlyó léte és története magában.’’ – P. Benedek Fidél: Csíksomlyó
A századok folyamán az iskola, a templom és kolostor a katolikus székelyek művelődési, szellemi központja volt. A csíksomlyói ferencrendi szerzetesek a kolostorban kezdettől fogva tanították a nép fiait, először csak alsó fokon, később gimnáziumi szinten.


Híres emberek akik itt születtek:
·       Itt született 1901-ben Domokos Pál Péter tanár, néprajzkutató,zenetörténész, író, a csángók kutatója.
·       Itt született 1927-ben Fodor Sándor író.
·       Itt tevékenykedett P. Damokos Kázmér Ferenc-rendi szerzetes, csíksomlyói házfőnök, a gyulafehérvári egyházmegye püspöke, Erdély apostoli helynöke, a katolikus egyházmegerősítője.
·       Itt tevékenykedett P. Kájoni János Ferenc-rendi szerzetes, építész, zeneszerző, orgonista, orgonakészítő, nyomdász, történetíró, botanikus.
·       Itt tevékenykedett P. Écsy László János Ferenc-rendi szerzetes, csíksomlyói házfőnök, tartományfőnök.

·       Tamás Imre és Tamás Dezső, a Szoboszlay Aladár vezette mozgalom résztvevői.


Olvassa el következő bejegyzésünket is: http://szekelyfoldlatnivalok.blogspot.ro/2015/06/buffog-o-tozeglap-terulet-leirasa.html

2015. június 1., hétfő

SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK: Buffogó tőzegláp

Buffogó tőzegláp

A terület leírása

A Buffogó tőzegláp Székelyföld egy nevezetes látnivalói közé tartozik amely, Kovászna megye északi részén, a Háromszéki-medencétől északnyugatra, a Büdös-hegy és a Köztető közötti hegynyeregben, a Bálványos-patak felső folyásánál, 925 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.

A vulkáni utóműködés következtében gázfeltörésekben gazdag, savanyúvizes ingóláp, amelyre vastag, süppedős tőzegmoha telepek jellemzők.A neve abból ered, hogy a tavacskából folyamatosan feltőr a buffogó szén-dioxid. Botanikai rezervátum, kiterjedése 0,88 hektár . A területre jellemző a gyapjúsásos–tőzegmohás növénytársulás, ahol az elhalt tőzegmohából és más növényekből képződött tőzegréteg eléri a 2–2,5 m vastagságot is.


Ritka maradványnövények fordulnak elő a láp területén, ilyen pl. a kereklevelű harmatfű, amely a hideg, nedves és nitrogénszegény élőhelyekhez alkalmazkodva rovarokkal is táplálkozik. Ezeket élénkvörös színe és a leveleit borító csillogó, cukortartalmú ragadós anyag vonzza oda, amely emésztőenzimeket is tartalmaz. A levélre ragadt kisebb-nagyobb rovarokra újabb mirigyszőrök hajlanak és maga a levél is begörbül, emésztőenzimek bontják le a rovarok fehérjéit és a képződött anyagok felszívódnak a levélbe. Ahol a környezet kedvező, a harmatfű szőnyegeket alkot, amely még nagytermetű szitakötőket is képes “elejteni”.

Ezenkívül Székelyföld látnivalójában  megtalálható a hüvelyes gyapjúsás, a tőzegrozmaring , a szibériai hamuvirág, tőzegáfonya ,fekete áfonya, amely vastag, zöld szőnyegként borítja a talajt.

A területen található fák túlnyomó részét a közönséges nyír teszi ki, ezenkívül lucfenyő és bükk fordul elő.

A láp kisméretű, ezért nincs eltérés a környező lombhullató erdők és a láp állatvilága közt. Az itt előforduló kétéltű fajok a gyepi béka, az erdei béka, a barna varangy és a foltos szalamandra.

Ezen székelyföld látnivalói között regngeteg állatfaj is megtalálható. A hüllők legjellegzetesebb képviselője az elevenszülő gyí . A madarak közül előfordul a fekete harkály , a nagy fakopáncs , kakukk , barátcinege , szajkó , karvaly ,uráli bagoly.
Az emlősök közül megemlítendő a mókus  ,vadmacska ,őz ,kárpáti gímszarvas ,barnamedve .

A láp kis mérete miatt érzékeny a külső hatásokra, látogatásunkkor fontos, hogy használjuk a deszka pallókat és a kijelölt ösvényeket . Óvjuk a növényzetet a taposástól, hogy természetes állapotban fennmaradhasson ez a vadregényes táj.

Megközelíthetőség

Csíkszereda írányából szükséges, hogy áthaladjunk Tusnádfürdőn, majd az azt követő településen, Sepsibükkszádon balra kell fordulni a Szent Anna-tóhoz vezető úton,
Tovább haladva a dombon megközelítőleg 10 km-t kell megtenni és ezután az út két fele ágazik ekkor pedig balra kell fordulni, hogy a Buffogó tőzegláphoz eljussunk.


Olvassa el következő bejegyzésünket is: http://szekelyfoldlatnivalok.blogspot.ro/2015/05/torcsavari-kastely-torcsvari-kastely.html

2015. május 31., vasárnap

SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK: TÖRCSVÁRI KASTÉLY

Törcsávári kastély



A törcsvári kastély  székelyföld híres látnivalói közé tartozik mely Romániában, Erdélyben, Brassótól 30 km-re délnyugatra, a Törcsvári-szoros előtt álló Törcsvár falu mellett helyezkedik el. A kastély ma múzeumként működik, mellette pedig egy kis falumúzeum található.


Történelme

A vár I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen. Fekvéséből adódóan a nehezen bevehető várak közé tartozott.
1448-ban, Hunyadi János által kiadott oklevélben (melyben parancsot ad ki az ottani várnagyoknak) szerepel Törcsvár neve. 1498-ban II. Ulászló zálogba adta a várat Brassónak, majd II. Lajos király, meghosszabbította a zálogot 25 évvel, azzal a kikötéssel, hogy a vár várnagya mindenkor magyar legyen.
1512-ben a várat, Brassó város 100 forint értékben felújíttatta, Zeller Mátyás építőmester vezetésével.
1568-ban a kastély végleg Brassó fennhatósága alá került, aminek következményeként János Zsigmond fejedelem évi 200 forintra adó fizetésére kötelezte őket.
1612. április 5-én Báthory Gábor legyőzvén a brassóiakat és rozsnyói várt, a törcsvári kastély ellen indult, amikor Henklischer János várnagy harc nélkül átadta a kastély kulcsait a fejedelemnek. Később azonban a kastély visszakerült az időközben a fejedelemnek behódolt brassóiakhoz.
1660-ban II. Rákóczi György, a Mikes Mihály vezette székely katonákkal elfoglalta a várat.
1690-ben Thököly Imre seregeivel sikertelenül ostromolta a várat.[1]
A brassói szászok 1916-ban visszaajándékozták IV. Károly királynak, aki feleségének, Zita királynénak adta a várat.
1918-ban román fennhatóság alá került, majd 1920-ban Karl Schnell brassói polgármester Mária román királynénakajándékozta az 1918. december 1. Nagy-Románia egyesülése alkalmából. A királynő átépítette és romantikus kiegészítésekkel restauráltatta, majd lényának, Ilona hercegnőnek hagyta örökségül, aki 1931. július 26-án ment férjhezHabsburg Antalhoz. A házaspár később Ausztriába költözött, s 1948-ban – a királyi család száműzetése után – a törcsvári kastély a román állam tulajdonává vált. Azállamosítás után kifosztották és sorsára hagyták a kastélyt, restaurálása csak 1987-ben kezdődött, a munka legnagyobb része 1993-ra készült el.[2]
A román visszaszolgáltatási törvény alapján, a már 50 éve múzeumként működő romantikus várkastélyt Ilona hercegnő gyermekei – a Bécsben élő Mária Magdolnaés az amerikai építészként is ismert Domonkos – vették át a román kulturális minisztériumtól 2009-ben.

A kastély leírása

A kastély 100 m magas, trapéz alaprajzú.Egyetlen bejárata van amihez régebb tartozott egy elmozdítható falépcső, amiből mára kőlépcső lett. Az északi oldalon, egy kétemeletes torony, mellette egy hétemeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya található, amelynek tetejére egy figyelőtornyot építettek.A nyugati oldalon található egy egy kerek torony található mely levezetett egy ablaktalan börtönbe.  Földszintjén a darabontok szobája volt, az udvar közepén pedig a kb. 70 m mélységű kút található.
A közelmúltban a kastélyt restaurálták, jelenleg nagyon jó állapotban vannak a falak. A belső helyiségekben a román királyi család emléktárgyaiból állandó kiállítás tekinthető meg.

A kastély székelyföld látnivalói között igen látogatott belföldi és külföldi turisták által egyaránt, ugyanis a legendákból és horrorfilmekből ismert Drakula grófként azonosított Vlad Țepeș egyik kastélyának tartják.