A marosvásárhelyi vár
A székelyföldi látnivalók között fontos szerepet tölt be a marosvásárhelyi vár a 17.század első felében épül fel . Helyén egy római erőd majd egy domokos kolostor állott. A vár belsejében a 14.században épült gótikus református vártemplom áll. A székelyföld ez látnivalója 1962-ig katonai célokat szolgál, majd a város úgy dönt h múzeummá alakítja át és a vár belsejét pihenő parká alakítják át . A vár 7 bástyával rendelkezik és a kapubástyájában várostörténeti kiállitást és több kulturális rendezvényt is tartanak . Székelyföld egyik legnagyobb vára , megközelítőleg 4,5 hektáron fekszik.A vár építését 1658-körül fejezték be . A kolostor első írásos emléke az 1330-as évre vezethető vissza, ennek ellenére a vár területén jelenleg álló épületek kilencven százaléka a tizenötödik századból, Luxemburgi Zsigmond uralkodásának évéből származik. Nagyobbrészt ekkor épült a kolostor is.A kérdés mindenek előtt az, hogy mi történt a többi épülettel.
Erre a kérdésre, A város meséi című könyv szerzője kapta meg a választ.
Amint azt a fent leírt adatgyűjtésben jelzik, többévi ásatások után, 2005-ben bukkantak rá egy raktárra, amely az okiratok szerint 1340-ben leégett, azonban az ott tárolt anyagok egy része megmaradt. Ezek a kutatóknak sok mindent elárultak arról, hogy a tizennegyedik század elején milyen is volt a kolostorban az élet. Tekintettel arra, hogy raktárról lévén szó, a feltárt rész tele volt mindenféle javakkal.
Többek között kerámiából készült tárgyakat találtak, amelynek ritkaságnak számítanak, ezeket ugyanis általában kidobták, amikor elhasználódtak.
Érdekes módon azonban a raktárban gabonát is találtak, amely nem égett össze a tűzvészben, csupán elszenesedett. Archeobotanikai kutatások során az is kiderült, hogy ez sokkal fejlettebb gabonafajta volt, mint amit mondjuk a jobbágyok fogyasztottak. Ez tehát azt jelenti, hogy sokkal jobb körülmények között éltek, mint az egyszerű emberek.
A Vár környéke a tizenötödik században:
A Vár tehát katonai
létesítményként működött 1984-ig, ami után a Polgármesteri Hivatal hatáskörébe
került. A sorozóközpont épülete volt az egyetlen ingatlan, amely a katonaság
igazgatása alatt maradt. 1720-tól 2007-ig tehát a katonaság adminisztrálta a
várat. Kezdetben ez a környék városszélinek számított, a központ ugyanis a
jelenlegi Bolyai téren volt.
A tizennegyedik században aztán elkezdett a jelenlegi központ felé tolódni, a Bolyai tér ugyanis túl kicsinek bizonyult a nagyobb vásárok számára, ezért ezeket az úgynevezett Nagypiacra költöztették.
A Vár környéke a tizenötödik században vált jelentős zónává, amikor a virágkorát élte a ferences kolostor. Lévén, hogy a kolostornak nemcsak világi kötelezettségei voltak, távol tartották innen a városlakókat.
A tizenhatodik században azonban változik a helyzet. Erődítették a kolostort, és innentől kezdve ez volt az egyetlen hely, amely védelmet nyújtott a helybélieknek. Az egykori periféria központtá, a város szívévé válik. A tizenhetedik század a teljes virágzás kora: itt működik a városbírói hivatal, és itt lakik a város krémje.
A tizennegyedik században aztán elkezdett a jelenlegi központ felé tolódni, a Bolyai tér ugyanis túl kicsinek bizonyult a nagyobb vásárok számára, ezért ezeket az úgynevezett Nagypiacra költöztették.
A Vár környéke a tizenötödik században vált jelentős zónává, amikor a virágkorát élte a ferences kolostor. Lévén, hogy a kolostornak nemcsak világi kötelezettségei voltak, távol tartották innen a városlakókat.
A tizenhatodik században azonban változik a helyzet. Erődítették a kolostort, és innentől kezdve ez volt az egyetlen hely, amely védelmet nyújtott a helybélieknek. Az egykori periféria központtá, a város szívévé válik. A tizenhetedik század a teljes virágzás kora: itt működik a városbírói hivatal, és itt lakik a város krémje.
A Vár építését
1605-ben kezdik el
Ahogyan azt a
Marosvásárhelyi útikalauz szerzői: Fodor Sándor és Balás Árpád is tudni véli,
az 1600 és 1602 közötti hadjáratok idején a város lakói kénytelenek voltak az
erdőbe és a havasokba menekülni. Egy csoport menekült Borsos Tamás, Nagy Szabó
János és Nagy Szabó Mihály vezetésével Brassóba került és látva az ottani várfalak
védelemnyújtó biztonságát, hazatérve rávették a város polgárságát, a vár
felépítésére, amelyet 1605-ben kezdtek el. A várépítési engedélyt Basta,
Bocskai István, Báthori Gábor, végül Bethlen Gábor adta meg.
Feliratok és
építészeti elemek
Az Erdélyi Magyar
Elektronikus Könyvtár rámutat arra is, hogy a várfalakon viszonylag kevés
feliratos emléket és építészeti díszítőelemet találunk. A Kapubástya emeletén,
reneszánsz ajtókeretbe vésték az építési évszámot (1613). A Szabók-bástyájának
déli oldalán két emléktáblát helyeztek el.
Olvassa el kövektekző bejegyzésünket is: http://szekelyfoldlatnivalok.blogspot.ro/2015/06/s-zekelyko-torcko-blogunkban-rengetek.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése