Székelyföld látnivalók : Székelytámadt vár

A Székelyföld Látnivalói nevű blogunkban első bejegyzésként a szülővárosunkban, Székelyudvarhelyen található Székelytámadt Várról írunk.

Másnéven a Csonkavár Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemléképületként szerepel. A középkori vár az egykori kisváros meghatározó építménye volt.

A vár a Törvényszék utca mögött, a Tompa László utcában található. Jelenleg egy iskola tartozik hozzá, az Eötvös József Szakközépiskola, vagy városunkban ismertebb nevén: a Mező.

A Csonkavár fokán levő huszár

Az iskola egy része

Története

A mai Székelyudvarhely területén legkorábban a római időkben épült erődítmény (castrum) a határvédelem céljából. Ez a castrum is illeszkedett a sófalvi, siklódi, martonosi, énlaki, székelyszentmihályi castrumok sorába, amelyeket keletre a homoródszentpáli folytatott. Az udvarhelyi castrum a II. század vége felé épült.248-ban, I. Philippus Arabus római császár uralkodása idején a germánok betörtek Pannóniába, és a gótok serege, Erdélyt, majd Moesiát pusztította végig. Ez egy zűrzavaros időszak volt, ismétlődő barbár támadásokkal, győzelmekkel és vereségekkel mindkét oldalon (ráadásul a római légiók fellázadtak, és végül, 249-ben Decius meggyilkolta a császárt), amikor az udvarhelyi castrum is elpusztult. A XIV. század folyamán valószínűleg ferencesek vagy domonkosok kerültek az erődítménybe, akiknek zárdája a XVI. század közepéig fennállott. A székelyek köztudottan vehemensen ellenezték, hogy a Székelyföldön bármilyen vár épüljön. Ebbéli álláspontjuk még a tatárjárás után sem változott, ezért az erdélyi vajdák a templomok megerősítésével (vártemplomok) próbálták növelni a terület védelmi képességeit. Az ó- és új-olasz rendszerű bástyákkal ellátott reneszánsz vár több szakaszban épült az egykori domonkos illetve ferences rendház helyén. 1492-ben a székelyek II. Ulászlóhoz intézett levelükben így panaszkodtak Báthory István erdélyi vajdára és székely ispánra: „És ami gonoszabb, s mit sohasem hallottunk, közöttünk kastélyt építtetett, melyből bennünket mindig bátran elnyomhasson és rabolhasson. ” A király 1493. január 19-én felmentette tisztségéből a vajdát, és az udvarhelyi várat valószínűleg visszaadta valamelyik szerzetesrendnek, amely a XVI. század közepéig használta. A várat János Zsigmond fejedelem 1562-65 között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére, újjáépítette és megerősítette, és így - a háromszéki, szimbolikus nevű Székelybánja várral kiegészítve - több évtizeden át a fejedelmi hatalom támaszaként szolgált.

Benkő József „A székelyek és székelyföld” c. latin nyelven írt munkájában közölt leírás szerint: „A vár falán két helyen a kőbe vésett jelvények most is láthatók: a pajzsnak felső részében a Nap és a Hold, a négy folyóval és a kettős kereszttel, (amelyek Magyarország jelvényei), továbbá egy sas, fején koronával, egy oroszlán és két felől egy-egy farkas feje, két lába és mellső része. A pajzsnak alsó részén 3 emberi fej, egyik felől egy egyszarvú, másfelől egy kígyó szájában egy kisgyermekkel, amint karjait széttárja (NB: ez utóbbi János Zsigmond jelvénye).” Ez a leírás valószínűleg 1787-89 között született, amikor Benkő József Székelyudvarhelyen lelkész-tanárként dolgozott.

Olvassa el következő bejegyzésünket is: Székelyföld látnivalók: Szent Anna-tó