2015. június 14., vasárnap

SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK : Székely-Torockó

Székelykő-Torockó

Blogunkban rengetek híres Székelyföldi látnivalüt megemlítettünk, ezért a Torockótól keletre elhelyezkedő Székelykőt sem felejthetjük ki.
Székelyföld látnivalók


A szikla nevének eredete a tatárjárás  idejére tehető: az ostrom alól a falut kézdi  székelyek  mentették fel, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét.
Jellegzetes formája miatt, a faluból nézve itt kétszer kel fel a nap. Miután felkel, hirtelen eltűnik az 1129 m magas Székelykő mögé, és aztán ismét megjelenik.
Székelyföld látnivalók

 Ezt Jókai Mór az Egy az Isten című regényében is megírta.
Torockó faluból( mely megintcsak egy nevezete látnivaló Székelyföldön) gyalogosan megközelí thető. A hegycsúcsról szép a kilátás, jó időben akár Tordáig is el lehet látni.
A hegy megmászása a kijelöl t túraútvonalon nem igényel különleges felkészülést, de egy általános edzettség mindenképpen kell a feljutáshoz. Torockó főteréről indulva a kék+ jelzést követve könnyen megközelíthető.

 A kijelölt túraútvonalat elhagyni nem a jánlott, csak azok számára, akik megfelelő felszereléssel rendelkeznek és kellő tapasztalattal a nehéz terepen való mozgásban.

SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK : Csíki Székely múzeum

Csíki Székely múzeum

Székelyföl közkedvelt látnivalója a Csíki Székely múzeum, mely a Miko-várban működik.
Székelyföld látnivalók
Az intézmény jelenlegi gyűjteménye 65 537 régészeti és 8675 néprajzi tárgyból, 5758 régi könyvből a csíksomlyói ferencesállományból, 809 levéltári és 2096 numizmatikai tételből, 7725 égkszerből, fegyverből,képző- és díszitőművészeti tárgyból, Nagy Imre 6271 darabos hagyatékából, 2536 tételes természetrajzi gyűjteményből, 1448 ásványvizekkel kapcsolatos tárgyból, valamint 83tudomány- és technikatörténeti tételből áll.
A múzeumot 1930-ban alapította a Csíki Székely múzeum-egyesület :Domokos Pál Péter tanár, Nagy Ismre festő és Vámszer Géza festő. Az első kiállítást 1931-ben nyitották meg pünkösd napján, amely 13 teremben zajlott, 130 néprajzi és képzőművészeti tárgyat tartalmazva.
Székelyföld látnivalók

Állandó kiállítások

·         Csíki idők járása – népi életképek a mindennapokból (2014-től)
·         A csíksomlyói ferences nyomda (2001-től)
·         Megmentett szakrális kincseink

·         A Mikó-vár története (2011-től)

SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK : Weekend Telep-Marosvásárhely

Weekend Telep – Marosvásárhely
Ebben a cikkünkben egy kitünő kikapcsolódási lehetőségről, helyről lesz szó, a Székelyföld látnivalók blog szerkesztőinek nagy kedvencéről. Egy rövid leírás a híres Marosvásárhelyi Weekend strand telepről.
Székelyföld látnivalók
A magyarosan vikend-telepként is nevezett szabadidő központ strandjával, sportpályáival a vásárhelyiek egyik kedvenc kikapcsolódási helyszíne.
A volt November 7, a jelenlegi 1989. december 22 Negyedben található a Weekend telep. A telep nem csak a fürdőzni vágyóknak nyújt kikapcsolódást, a több tucat medencéjével, hanem a sportolni vágyóknak is, mivel több tenisz és futballpálya is található. A Weekend telep mellett minden év nyarán megrendezik a budapesti Sziget Fesztivál romániai ikertestvérét, a Félsziget Fesztivált.
Székelyföld látnivalók

A Weekend telep Székelyföld nagyszerű kikapcsolodási lehetősége, hozzáférhető árakkal, több kisüzlettel, vásárlási lehetőséggel, éttermekkel, több öltözövel, bérelhető nyugágyakkal, napozóágyakkal, de ezen kivül nagy zöld övezetek vannak ahol lehet napozni.
Tehát, ha Erdélyben jár semmiképp ne hagyja ki, a székelyföldi Weekend telepet!
https://www.youtube.com/watch?v=8IPCQB6PWCE
Olvassa el következő bejegyzésünket is: http://szekelyfoldlatnivalok.blogspot.ro/2015/06/balvanyos-balvanyos-szekelyfoldbodoki.html

SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK : Bálványos

Bálványos

Bálványos, Székelyföld Bodoki hegységében található magashegyi fürdő és üdölőhelye, mely elég nevezetes lántivalója.Kezdivásárhelytől 20 km-re északnyugatra a Torja-patak völgyfőjében fekszik.
Nevét onnan kapta, hogy építtetője az Aporok őse a hagyomány szerint a pogányok legyőzése után ide vonult vissza az ősi isteneket imádni.
Vára a hagyomány szerint már Szent István idejében állt, de először csak 1360-ban említik. A várat valószínűleg az Apor család építtette a 13. században. A székelyek két ízben is elűzték a tatárokat falai alól. A 17. század közepén elhagyták, majd a Lengyelországba  menekülő Apor András felrobbanttatta. A település a trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
1990-től 1996-ig itt tartották a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, amelyet később áttettek Tusnádfürdőre.
Székelyföld látnivalók

Látnivalók
·         A település híres gyógyfürdőhely. A mai Bálványosfürdő három régi, s egykoron működő fürdőtelep összeolvadásából keletkezett. A legrégibb a Bálványosi-hágón fekvő egykori Torjai-Büdös volt. 1895-ben, a Csoma-hegygerinc lábánál megalakult a Csiszár-fürdő, az alapító Csíszár Dénes (sz. 1857-ben) után elnevezve. A harmadik fürdő a Vár-hegy lábánál feküdt és régi neve Várpadi-feredő volt, ezt a Transzilvánia Bank megvásárolta, erről kapta újabb nevét, a Transzilvánia-fürdőt. A számos fürdőmedencét szénsavas, sós, savas borvízforrások táplálják. A vendégeket ma Best Western szállodalánchoz tartozó hotel, a Bálványos Gyöngye turisztikai központ, az Istvana Vendégfogadó és a Vár panzió várja.
·         A település feletti 1040 m magas sziklatetőn állnak Bálványosvár romjai.
·         Határában van a torjai Büdös barlang, melyet kéngáz tölt ki. Méretei nem nagyok, mindössze 4 lépés hosszú és 3 lépés széles, falai a kéntől sárgák. Napi gázhozama 4000 m³. Közelében épült fel az első magyar szénsavgyár.
·         A 15 m hosszú Gyilkos-barlang is kénlerakódásokban gazdag.
·         Északra a Buffogó-patak völgyében van a kigőzölgéseiről Buffogó lápnak nevezett mocsár.
Székelyföld látnivalók


SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK : Tusnádfürdő

Tusnádfürdő
Tusnádfürdő egy híres látnivaló székelyföldön, mely  Országos hírű gyógyfürdő és üdülőhely, Románia legkisebb városa. Csíkszeredától 32 km-re délkeletre az Olt bal partján fekszik.

Története
Területe ősidők óta lakott. A Vár-tetőn Erdély egyik legnagyobb, 2 hektár területű vaskori erődítményének sáncai látszanak. A középkorban megfigyelőhely volt, tornyának falai ma is látszanak. A szomszédos Alsó-Sólyomkő sziklacsúcsán állnak Sólyomkő várának romjai. Eredete, sorsa ismeretlen. A fürdőtől Csík felé menő út feletti Alvégszurdoka-Tepej nevű sziklaszirten vívták aszékelyek utolsó csatájukat Gál Sándor vezetésével 1849. július 5-én a betörő oroszok ellen. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye  Kászonalcsíki járáshoz tartozott. A település nevezetes gyógyfürdőhely, hét gyógyforrása van. A székelyek vizét már régóta használták fürdésre. Gyógyfürdőjét 1842-ben alapították egy állítólagos csodás gyógyulás után, 1849-ben a harcok miatt tönkrement, de 1852-ben ittjártakor a császár újjáépítését rendelte el. Rohamos fejlődése 1860 után indult meg. A Mikes-forrás név a fürdőválasztmányi elnök, gr. Mikes Benedek emlékét őrzi, aki saját költségén 1868-ban Ditrich H. Gusztáv zürichi vegyésszel nyolc forrásnak a vizét elemeztette, így ettől számítható a fürdő gyógyhatású borvizeinek tudományos értékelése és hasznosítása. 1890-ben épült meg a Stefánia gyógyintézet, amely 1975-ig volt a fürdő kezelőközpontja.
1900-ban létrehozták a Csukás-tavat, melyet 1928-ban strandfürdővé építettek ki. Nagy szállodái az 1970-es években épültek.
1997 óta itt rendezik a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, amely Bálványosfürdőről költözött ide.
2002-ben 1728 lakosából 1615 magyar és 106 román volt.

Látnivalók
·         A Felső-Sólyomkő nevű sziklaszirten egykori őrtorony maradványai láthatók.
·         Határában van a festői Tusnádi-szoros, amely az Alcsíki és a Háromszéki-medencét köti össze.
·         A Csomád-hegység kráterében levő Szent Anna-tó Európa egyetlen természetben megmaradt vulkáni tava. Régi kápolnáját 1765-ben kozmási és tusnádi lakosok építették fel. 1775 -ben a másik oldalon is épült egy kápolna, mely 1860-ban romba dőlt. 1842 -ben a régi is leégett. Mai Szent Anna kápolnája 1977-ben épült, búcsúja juliús 26-án van.
·         A Csomád ikerkráterében a Mohos havasi tőzeglápja terül el.
·         Római katolikus temploma az 1929-ben épített kápolna helyére 1982 és 1985 között épült.
·         Ortodox temploma 1939 és 1979 között épült.
Olvassa el következő bejegyzésünket is: http://szekelyfoldlatnivalok.blogspot.ro/2015/06/jezus-szive-kilato-jezus-szive-kilato.html





SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK : Jézus Szíve kilátó

Jézus Szíve kilátó

A Jézus Szíve kilátó Jézust ábrázoló műalkotás Farkaslaka falu határában, a Romániához tartozó Székelyföldön , Harghita megyében. A 958 méter magas Gordon-tetőn elhelyezkedő szobor kilátóként is funkcionál. Az alkotás legfőbb alapanyaga rozsdamentes acél, és egy két méteres betontalapzaton áll.
Ezen székelyföld híres látnivalóját, Zawaczky Walter  szobrászművész tervei alapján készítették , Jézus-ábrázolást 2011 decemberében állították fel, és 2013. augusztus 17.-én avatták fel. A szobor fejrészébe csigalépcső vezet. 22 méteres magasságával Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolásának számít. A monumentális Jézus-szobrot számos kritika éri kinézete, méretei és anyaga miatt.

Székelyföld látnivalók

Leírása

Már az eredeti látványtervekből is kimutatható, hogy a monumentális méretekkel rendelkező fémszobor megjelenését a brazilíai Rio de Janeiro városában található ugyancsak nagy méretű alkotásra, a Megváltó Krisztus szobrára alapozták. A műalkotás fejét, kezeit és palástját egy körülbelül 20 méter magas fémvázra helyezték rá. A szobor a tárt karú Jézus Krisztust ábrázolja. A hat emeletből felépülő galvanizált fémszerkezet egy majdnem 400 köbméteres, mintegy két méter magas masszív betontalapzaton helyezkedik el. A műalkotás teljes magassága eléri a 22 métert, ezzel Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolásának számít.

A szobor legfőbb alapanyaga a rozsdamentes acél. Krisztus törzse cinkkel ötvözött vasból készült, míg palástja, feje és kezei inoxszal bevont fémből épültek meg. Építési anyagának jellege miatt nem korrodálódik, ennek köszönhetően újítás nélkül is hosszú ideig megmarad eredeti állapotában. A szobor kilátóként is funkcionál; az alkotás testébencsigalépcsősor kapott helyet, amelynek segítségével el lehet jutni a szobor fejrészébe, ahonnan széles panoráma nyílik a környező tájra. Egyes vélemények szerint szép időjárás esetén a Fogarasi-havasokig is kilátás nyílik.

Olvassa el következő bejegyzésünket is: http://szekelyfoldlatnivalok.blogspot.ro/2015/06/szekely-nemzeti-muzeum-sepsiszentgyorgy.html

SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK : Székely nemzeti múzeum-Sepsiszentgyörgy

Székely nemzeti múzeum
Sepsiszentgyörgy

Egy másik nagyon híres látnivalója székelyföldnek a Székely nemzeti múzeum, mely 1875 óta látogatható.

Székelyföld látnivalók


Ez a jelentős tudományos intézmény a székelység és a székelyföldi regionális örökség kutatását, bemutatását vállalta fel. A pecsétjében szereplő 1879-es évszám annak az emlékét őrzi, hogy ekkor került a székelység közös tulajdonába. Jelenleg a legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény, egyben Kovászna megye és a Székelyföld egyik fontos turisztikai látványossága. A romániai múzeumi hálózatban regionális besorolású, fenntartója Kovászna Megye Tanácsa. Munkáját segíti a kilencvenes években bejegyzett Székely Nemzeti Múzeum Alapítvány is.

Székelyföld látnivalók

A Kós Károly által tervezett sepsiszentgyörgyi épületegyüttesben jelenleg kö
nyvtár, természettudományi, régészet-történelem és néprajzi osztály működik. Az intézményhez tartozik ezenkívül a sepsiszentgyörgyi képtár, az erdélyi művészeti központ, valamint a kézdivásárhelyi, a csernátoni, a baróti és a zabolai külső múzeumi egység is. https://www.youtube.com/watch?v=tHxGjfHbUGc

Olvassa el következő bejegyzésünket is: http://szekelyfoldlatnivalok.blogspot.ro/2015/06/tordai-hasad-ek-szekelyeudvarhelyegy.html

SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK : Tordai-hasadék

Tordai-hasadék

Székelyeudvarhely egy újabb nevesebb látnivalója a Tordai-hasadék. A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli.-Jókai Mór: Egy az Isten.

Székelyföld látnivalók

III. Endre király 1291-ben tordai kereskedők részére kiállított kiadott kiváltságlevele említi először Thorda hasadékja néven, későbbTorda Hasadéka és Torda-hasadék neveket használták 1767-től, majd 1804-től a Tordai hasadék név terjedt el és használatos ma is annak ellenére, hogy történetileg és logikai szempontból helyesebb a Tordahasadék alak.

A kb. 2 km hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közül a legnagyobb a Porlik-barlang (75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas).
Székelyföld látnivalók

2015. június 11., csütörtök

SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK : Medve-tó

Medve-tó (Szováta)

Székelyföld látnivalók


Székelyföld híres látnivalói közés sorolnám a Romániában, Erdélyben, Marosmegyében, Szovátán található Medve tavat, mely sókarszton létrejött heliotermikus tó, 1875-ben keletkezett, a világ legnagyobb heliotermikus tava, ezért is büszkélkedhet Székelyföld egy ilyen híres látnivalóval. Nevét az alakjáról kapta, ugyanis egy kiterített medvebőrre hasonlít. A helioterm jelenség következtében víze képes 35 °C-ra is felmelegedni, 2 m mélységig, viszont a tó kialakulásánál 80 °C-ot is mértek  Hőmérséklete a beömlő édesvíz és a fürdőzők miatt csökkent. A tó vizét a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásosbetegségek kezelésére is.
Székelyföld látnivalók

Székelyföld látnivalók

Nevének pontosabb eredete



A tóban rejlő lehetőségekre először Sófalvi Illyés Lajos földbirtokos figyelt fel, aki 1900-ban hivatalosan megalapította Felső-Szovátát. Ennek okán a Medve-tavat először Illyés-tónak nevezték. Az 1902-es fürdőkalauz már “Illyés-féle Medve-tavat” említ, csak később, 1910 után hívták Medve-tónak, egy kiterített medvebőrre hasonlító alakja miatt.

SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK : Tamási Áron-Emlékház

Tamási Áron-Emlékház

Székelyföld neves látnivalói közül kiemelném a Tamási Áron-Emlékházat, mely 1972. szeptember 24-én avattak fel. Közel 150 éves, faboronás, háromosztatú, zsindelyes ház.Tamási Gáspár, az író unokaöccse volt a ház gondnoka 1970-től 1981-ig, majd 1982-től Tamási Ezsébet az író húga és férje, Sipos Ferenc.

A csűrt Tamási Gáspár építtette. Az első szobában, a "nagy házban" Tamási emlékkiállítás látható a Tamási család szobabelső berendezéseivel, Tamási Áron használati tárgyaival, majd Tamási alkotásaiból, irományaiból, leveleiből és fényképeiből válogatott gyűjtemény tekinthető meg. Az asztalon a családi fényképalbum és emlékkönyv látható.

Tamási Áron a külső "kicsi" házban (szobában) született 1897. szeptember 19-én. 
Tamási Áron:
Tamási Áron Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.


Díjai:
·         Baumgarten-díj (1929, 1930, 1933, 1943)
·         Corvin-koszorú (1940)
·         Kossuth-díj (1954)
·         Magyar Örökség díj (1997)
Néhány műve:       
·         Ábel a rengetegben – Kolozsvár, 1932 – regény
·         Ábel az országban – Kolozsvár, 1934 – regény
·         Ábel Amerikában – Kolozsvár, 1934 – regény
·         Vitéz lélek – Budapest, 1941 – színmű
·         A legényfa kivirágzik – Budapest, 1944 – elbeszélés
·         Hullámzó vőlegény – Budapest, 1947 – színmű
·         Hétszínű virág – Budapest, 1963 – elbeszélés
·         Szívbéli barátok – regény
·         Harmat és vér - novella
https://www.youtube.com/watch?v=OM2az1Lv-qw
Olvassa el következő bejegyzésünket is: http://szekelyfoldlatnivalok.blogspot.ro/2015/06/cs-iksomlyo-csiksomylo1965-ota-resze.html

SZÉKELYFÖLD LÁTNIVALÓK : Csíksomlyó

Csíksomlyó
Csíksomyló 1965 óta része Csíkszereda településnek, Romániában , Harghita megyében helyezkedik el, mely a Székelyföld egyik neves látnivalója főként magyar anyanyelvű embereknek. A katolikus vallású székelyeknek híres Mária-kegyhelye, szellemi életének több évszázados  központja, bucsúhelye.
Székelyföld ezen neves látnvalójánál zajlik minden Pünküsdkor a csíksomlyói bucsú.

Fekvése
A falu Csíkszereda központjától 3 km-re északkeletre, a Somlyó-patak völgyében települt.

Története
Csíksomylót, Székelyföld híres látnivalóját, 1335-ben említik először Sumlov néven. 1352-ben már volt temploma. 
Az egykori 
Csíksomlyói gótikus templomot 1442 és 1448 között ferencesek építették a korábbi templom helyén Hunyadi János marosszentimrei győzelmének emlékére, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére.  1530-ban és 1649-ben kápolnát építenek hozzá. 1553-ban, 1601-ben, 1661-ben,1694-ben és 1705-ben ellenséges hadak dúlták fel. A súlyosan megrongált templomot 1802-ben le kellett bontani. A mai kegytemplomot 1802 és 1824 között építették barokk stílusban, belső berendezésének kialakítása 72 évig tartott. Madonna-szobra a16. századi fafaragóművészet remeke, 1515 és 1520 között készülhetett, a korabeli Madonna-szobrok közül ez a legnagyobb. A templom melletti kolostorban 1630-ban már volt középfokú oktatás. A mai kolostorépület 1773 és 1779 között épült, könyvtára számos ősnyomtatványt őriz. 1876-ig Csík-, Gyergyó- és Kászonszék közigazgatási székhelye volt. Csíksomlyóhoz 1850-benVárdotfalvát, 1941-ben Csobotfalvát csatolták. 1959 óta Csíkszereda északkeleti külvárosa.

Művelődési élete
,,Csíksomlyó az átlag kolostorok felett áll. Kegyeletre gerjeszt, vonzó hatást gyakorol, benső indításra kelt puszta létében is. Százezrekre gyakorol élő benyomást ösztönösen érzett erejével is. Mérhetetlen egyedi és kizárólagos közös értékeket hordoz Csíksomlyó léte és története magában.’’ – P. Benedek Fidél: Csíksomlyó
A századok folyamán az iskola, a templom és kolostor a katolikus székelyek művelődési, szellemi központja volt. A csíksomlyói ferencrendi szerzetesek a kolostorban kezdettől fogva tanították a nép fiait, először csak alsó fokon, később gimnáziumi szinten.


Híres emberek akik itt születtek:
·       Itt született 1901-ben Domokos Pál Péter tanár, néprajzkutató,zenetörténész, író, a csángók kutatója.
·       Itt született 1927-ben Fodor Sándor író.
·       Itt tevékenykedett P. Damokos Kázmér Ferenc-rendi szerzetes, csíksomlyói házfőnök, a gyulafehérvári egyházmegye püspöke, Erdély apostoli helynöke, a katolikus egyházmegerősítője.
·       Itt tevékenykedett P. Kájoni János Ferenc-rendi szerzetes, építész, zeneszerző, orgonista, orgonakészítő, nyomdász, történetíró, botanikus.
·       Itt tevékenykedett P. Écsy László János Ferenc-rendi szerzetes, csíksomlyói házfőnök, tartományfőnök.

·       Tamás Imre és Tamás Dezső, a Szoboszlay Aladár vezette mozgalom résztvevői.


Olvassa el következő bejegyzésünket is: http://szekelyfoldlatnivalok.blogspot.ro/2015/06/buffog-o-tozeglap-terulet-leirasa.html